PIRIT, MARKAZIT

Pirit, markazit természetes, csiszolatlan ásvány

Lelőhelye: Rosia Poieni, Verestisztás

Mérete: 7x7x4 cm

Súlya: 300 g

Románia legnagyobb felszíni rézbányája.

A pirit a szulfidásványok közé tartozó ásványfaj. Leggyakoribb kristályalakja a kocka, valamint az ötszögtizenkettes (dodekaéder), amikor 12 darab szabályos ötszög határolja a kristálytestet. A pirit elterjedt neve a „bolondok aranya” is, mivel külsőleg hasonlít az aranyra.

Kémiai neve: vas-szulfid

Képlete: FeS2

Kristályrendszere: köbös

Keménysége: 6-6,5

A markazit vasat és ként tartalmazó rombos rendszerű szulfidásvány, a piritcsoport ásványegyüttese közé tartozik. Rombos rendszerben kristályosodik. Leggyakoribb kristályalakja a táblás kristályok, jellegzetesek az ikres dárdahegy kristályok és a gömbös, vesés kialakulások.

Képlete: FeS2

Keménysége: 6,0 – 6,5

A képen látható ásványt küldjük.

Az ásványok színben és méretben, minimálisan eltérhetnek a képen láthatótól.

Gondosan csomagolva és kísérő kártyával küldjük az ásványt. A kártyán az ásvány neve és lelőhelye szerepel.

Felhasznált szakirodalom: Burger István- Drágakő enciklopédia, Wikipédia, Geománia