Leírás
Szfalerit, Galenit, Pirit, természetes, csiszolatlan ásvány
Lelőhelye: Bulgária Madan
Mérete: 7x5x3 cm
Súlya: 142 g
A méltán híres Madan bányavidéken már ősidők óta bányásznak, közel 40 mélyszinti bányából kerülnek elő a szebbnél-szebb ásványok, de ezek leginkább ércek. A fő ércásványok a szfalerit, galenit, kalkopirit és pirit. Valamennyi lelőhely fő ásványa a kvarc, galenit és szfalerit. További ércásványok a pirit, kalkopirit és arzenopirit, gubacs ásványként pedig a kalcit, manganokalcit, rodokrozit, dolomit és rodonit, fordul elő.
A szfalerit cinktartalmú szabályos kristályrendszerű, önálló szfaleritcsoport ásványegyüttes tagja. 12 lapból álló rombdodekaéder és a tetraéderes kristályforma a jellemző előfordulása. Vaskos, tömeges kifejlődése is gyakori. Színe a vastartalom növekedésével sötétebbé válik. A sárga átlátszó változatot klejofánnak hívják, avagy arany szfaleritnek.
Kémiai neve: cink-szulfid
Képlete: ZnS
Kristályrendszere: köbös
Keménysége: 3,5-4
A galenit egy szulfidásvány, ólom-szulfid. Az ólom, illetve az ezüst fontos ércásványa. Szabályos kristályrendszerben kristályosodik: látványosan leginkább kocka, oktaéder és kuboktaéder alakban jelenik meg. Hidrotermás telérekben keletkezik.
Kémiai neve: ólom-szulfid
Képlete: PbS
Kristályrendszere: köbös
Keménysége: 2,5
A pirit a szulfidásványok közé tartozó ásványfaj. Leggyakoribb kristályalakja a kocka, valamint az ötszögtizenkettes (dodekaéder), amikor 12 darab szabályos ötszög határolja a kristálytestet. A pirit elterjedt neve a „bolondok aranya” is, mivel külsőleg hasonlít az aranyra.
Kémiai neve: vas-szulfid
Képlete: FeS2
Kristályrendszere: köbös
Keménysége: 6-6,5
A képen látható ásványt küldjük. Az ásványok színben és méretben, minimálisan eltérhetnek a képen láthatótól.
Gondosan csomagolva és kísérő kártyával küldjük az ásványt. A kártyán az ásvány neve és lelőhelye szerepel.
Felhasznált szakirodalom: Wikipédia, Geománia
