Leírás
Faopál, természetes, csiszolatlan ásvány
Lelőhelye: Megyaszó, Tetlinke-árok
Mérete: 9x5x4 cm
Súlya: 255 g
A Tokaji-hegységben a középső és felső miocén idején (kb. 10-16 millió éve) végbemenő vulkáni aktivitás nagyon szép, változatos és nagy mennyiségű faopált eredményezett. A kövesedett fák hazánkban ezen a környéken a legelterjedtebbek, pl. Tolcsva és Megyaszó. Az ősnövénytani vizsgálatok már a lelőhely megismerésétől folytonosak voltak, ugyanis nyír- és tölgyfák opálosodott maradványait írták innen le. Majd a későbbi ősbotanikai vizsgálatok ámbrafát, szilt, ostorfát, gyertyánt, rózsaféléket és mocsárciprusokat is igazolt a fentebb említett két fafajtán kívül.
A változatos színű megyaszói faopálok különös ismertetőjegye a fehéres, szálas megjelenésű külső „kéreg”.Valójában ez a megyaszói faopálokat övező külső rész egy mállási kéreg, melyet az opál felszíni, felszínközeli átalakulása hozott létre.Mivel a fák szerves anyagból állnak, ezért az utókor számára csak a kovásodás folyamata őrizheti meg őket, kicselezve a természetes bomlást. Az átkovásodás jelensége vulkáni aktivitáshoz köthető, mely földtani léptékkel mérve is elhúzódó folyamat. Az ismétlődő vulkáni tevékenységek során a forró kovasavas oldat a felszínen a növényzet szövetét átitatta, és a fák rostjai kovásodtak, opálosodtak.
A képen látható ásványt küldjük.
Az ásványok színben és méretben, minimálisan eltérhetnek a képen láthatótól.
Gondosan csomagolva és kísérő kártyával küldjük az ásványt.
A kártyán az ásvány neve és lelőhelye szerepel.
Felhasznált szakirodalom: Wikipédia, Geománia
