Leírás
Szfalerit, galenit, természetes, csiszolatlan ásvány
Lelőhelye: Bulgária, Madan
Mérete: 12x8,5x5,5 cm
Súlya: 1276 gramm
A méltán híres Madan bányavidéken már ősidők óta bányásznak, közel 40 mélyszinti bányából kerülnek elő a szebbnél-szebb ásványok, de ezek leginkább ércek. A fő ércásványok a szfalerit, galenit, kalkopirit és pirit. Valamennyi lelőhely fő ásványa a kvarc, galenit és szfalerit. További ércásványok a pirit, kalkopirit és arzenopirit, gubacs ásványként pedig a kalcit, manganokalcit, rodokrozit, dolomit és rodonit, fordul elő.
A szfalerit cinktartalmú szabályos kristályrendszerű, önálló szfaleritcsoport ásványegyüttes tagja. 12 lapból álló rombdodekaéder és a tetraéderes kristályforma a jellemző előfordulása. Vaskos, tömeges kifejlődése is gyakori. Színe a vastartalom növekedésével sötétebbé válik. A sárga átlátszó változatot klejofánnak hívják, avagy arany szfaleritnek.
- Kémiai neve: cink-szulfid
- Képlete: ZnS
- Kristályrendszere: köbös
- Keménysége: 3,5-4
A galenit egy szulfidásvány, ólom-szulfid. Az ólom, illetve az ezüst fontos ércásványa. Szabályos kristályrendszerben kristályosodik: látványosan leginkább kocka, oktaéder és kuboktaéder alakban jelenik meg. Hidrotermás telérekben keletkezik.
- Kémiai neve: ólom-szulfid
- Képlete: PbS
- Kristályrendszere: köbös
- Keménysége: 2,5
A képen látható ásványt küldjük. Az ásványok színben és méretben, minimálisan eltérhetnek a képen láthatótól. Gondosan csomagolva és kísérő kártyával küldjük az ásványt. A kártyán az ásvány neve és lelőhelye szerepel.
Felhasznált szakirodalom: Wikipédia, Geománia
