KVARC, GALENIT, SZFALERIT

Kvarc, Galenit, természetes, csiszolatlan ásvány

Lelőhelye: Bulgária, Madan

Mérete: 10x8x4 cm

Súlya: 620 gramm

A méltán híres Madan bányavidéken már ősidők óta bányásznak, közel 40 mélyszinti bányából kerülnek elő a szebbnél-szebb ásványok, de ezek leginkább ércek.  A fő ércásványok a szfalerit, galenit, kalkopirit és pirit. Valamennyi lelőhely fő ásványa a kvarc, galenit és szfalerit.  További ércásványok a pirit, kalkopirit és arzenopirit, gubacs ásványként pedig a kalcit, manganokalcit, rodokrozit, dolomit és rodonit,  fordul elő.

A kvarc, a földkéreg egyik legelterjedtebb ásványa. A savanyú magmából keletkezett eruptív kőzeteknek lényeges alkotórésze; kvarcszemekből állnak a puszták, sivatagok, folyóvizek s részben a tengerek homokja, kavicsa, úgyszintén a homokkő.

Kémiai neve: szilícium-dioxid

Képlete: SiO2

Kristályrendszere: trigonális

Keménysége: 7

A galenit egy szulfidásvány, ólom-szulfid. Az ólom, illetve az ezüst fontos ércásványa. Szabályos kristályrendszerben kristályosodik: látványosan leginkább kocka, oktaéder és kuboktaéder alakban jelenik meg. Hidrotermás telérekben keletkezik.

Kémiai neve: ólom-szulfid

Képlete: PbS

Kristályrendszere: köbös

Keménysége: 2,5

A szfalerit cinktartalmú szabályos kristályrendszerű, önálló szfaleritcsoport ásványegyüttes tagja. 12 lapból álló rombdodekaéder és a tetraéderes kristályforma a jellemző előfordulása. Vaskos, tömeges kifejlődése is gyakori. Színe a vastartalom növekedésével sötétebbé válik. A sárga átlátszó változatot klejofánnak hívják, avagy arany szfaleritnek.

Kémiai neve: cink-szulfid

Képlete: ZnS

Kristályrendszere: köbös

Keménysége:3,5-4

Az ásványok színben és méretben, minimálisan eltérhetnek a képen láthatótól.

Gondosan csomagolva és kísérő kártyával küldjük az ásványt. A kártyán az ásvány neve és lelőhelye szerepel.

Felhasznált szakirodalom: Wikipédia, Geománia