Leírás
Galenit, dolomit, természetes csiszolatlan ásvány
Lelőhelye: Bulgária, Madan
Mérete: 7x4,5x6 cm
Súlya: 593 gramm
A méltán híres Madan bányavidéken már ősidők óta bányásznak, közel 40 mélyszinti bányából kerülnek elő a szebbnél-szebb ásványok, de ezek leginkább ércek. A fő ércásványok a szfalerit, galenit, kalkopirit és pirit. Valamennyi lelőhely fő ásványa a kvarc, galenit és szfalerit. További ércásványok a pirit, kalkopirit és arzenopirit, gubacs ásványként pedig a kalcit, manganokalcit, rodokrozit, dolomit és rodonit, fordul elő.
A galenit egy szulfidásvány, ólom-szulfid. Az ólom, illetve az ezüst fontos ércásványa. Szabályos kristályrendszerben kristályosodik: látványosan leginkább kocka, oktaéder és kuboktaéder alakban jelenik meg. Hidrotermás telérekben keletkezik.
- Kémiai neve: ólom-szulfid
- Képlete: PbS
- Kristályrendszere: köbös
- Keménysége: 2,5
A dolomit egy karbonátásvány, trigonális rendszerben kristályosodik. A természetben jellemzően mészkővel keveredve alkot kőzetet. Ha a kőzetben kalcit a több, mészkőről beszélünk, ha a dolomit, meszes dolomitról. Színe a különféle szennyező anyagoktól változatos: fehér, vöröses, barna, zöldes, szürke, sőt, feketés is, ami a vas- vagy mangántartalomtól ered.
- Kémiai neve: kalcium-magnézium-karbonát
- Képlete: CaMg(CO3)2
- Kristály rendszere: trigonális
- Keménysége: 3,5-4
A képen látható ásványt küldjük. Az ásványok színben és méretben, minimálisan eltérhetnek a képen láthatótól. Gondosan csomagolva és kísérő kártyával küldjük az ásványt. A kártyán az ásvány neve és lelőhelye szerepel.
Felhasznált szakirodalom: Wikipédia, Geománia
